A Csalán út nevezetes háza, amely ma a magyar zene legnagyobb géniuszának emlékét őrzi és hirdeti, 1924-ben épült a budai erdők-dombok tövében. A környék, a Pasarét feletti lankák dúsan pompázó kertjeivel, ritkás lakóházaival, azokban az években még inkább volt része egy amolyan, mai szóval „tájvédelmi körzetnek”, mint a zajos fővárosnak. Friss illatokkal teli levegője, csupán madárcsicsergéstől hangos csendje, a természet kézzel fogható valósága ideális otthona lehetett a nagyváros lármáját, a gépek-motorok zaját az emberek tapintatlanságát oly nehezen elviselő alkotónak. Mert 1932-től az út akkor még 27-es, később 29-es számú kertje-háza lett Bartók Bélának – mint ahogy aztán a történelmi sors elrendelte – utolsó itthoni lakhelye. Ma múzeum, pontosabban tárgyi emlékeit féltve őrző, szellemiségét zenéjével rendre megidéző emlékhely.
